1. Dönts, a változás mellett! 2. Hidd el, hogy képes vagy rá! 3. Legyen célod, tegyél érte minden nap!

Triacto - Három Lépés

BRKLYNI évzáró

2015. december 07. - Triacto

Első Triactós évzáró rendezvényünket tartottuk a BRKLYN-ban, köszönjük nekik a remek vacsorát és a szuper vendéglátást! Még biztosan találkozunk… Nagyon jó hangulatban telt az este, mi egy vetítéssel készültünk a 2015-ös eseményeinkről, melyet Kovács Áron kommentált a maga stílusában, utána pedig egy humoros „showműsor“ keretében mesélték el, Harsányi Leventével, a felkészülésüket a budapesti 5i50 versenyre és az októberi maratonra. Ebből megtudhattunk sok vicces részletet az edzéseikről, de a nehézségekről is meséltek. Elmondásuk szerint az Ő történetükből az a tanulság, hogy ha nekik sikerült, akkor mindenkinek sikerülhet, csak el kell határozni, hogy változtatni akarunk az eddigi életünkön!

Harsányi Levi a blogunkra is küldött egy írást, ez a BRKLYNI beszámoló rövidített változata, de ez is kellően szórakoztató :)

„Az első triatlonom története, avagy gondolatok a baby Ironmanről!

Harsányi Levente vagyok 45 éves a keleti mellett lakom és van egy nyugati autóm.

Minden akkor kezdődött. 2014 nyarán. Emlékszem nagyon meleg nyári nap volt. Olyan meleg volt, hogy még Elton John is megirigyelte volna, engem a munkám az első magyarországi rendezésű Ironman versenyre szólított. Magam sem értettem mi is lehet ez -bár a fiam gyakran nézett azonos című filmeket -a furcsa sportág amikor is felnőtt józan gondolkodású emberek nekiállnak és leúsznak majdnem 2 km-t majd ahelyett, hogy azonnal elmennének orvoshoz, vagy egy masszázsra, egyből az úszás után felpattannak egy biciklire majd lebicajoznak 90 km-t, ami után szinten ott maradnak a helyszínen és még lefutnak 10-20 km-t. Szóval minden ott kezdődött, egy ilyen versenyen mikor is megláttam egy kedves barátom a befutók között és megdöbbenésemben csak annyit tudtam kimondani: "miért"?:)

A válasz az volt : "próbáld ki egyszer és megtudod."

Egyből jeleztem, erre annyi esély van mint Pákonak Hófehérke szerepére és annyiban is hagytuk a dolgot.

Aztán lement egy két éjjel-nappal Bukarest című műsor, tehát eltelt pár hónap és ez a barátom aki teljesítette a 70.3-at a továbbiakban nevezzük Lacinak- mert az a neve- szóval Laci megkeresett és mai napig nem tudom miért, de feltette a kérdést: „Nem akarod teljesíteni az olimpiai távú triatlont?“

Megint csak 1 kérdés ugrott be? Ki teszi fel a „Fűre lépni tilos" táblát a fűre...? Illetve még 1 kérdés is bennem volt a triatlon felkérés után az a: "miért"? 

Fel is tettem a kérdést, mint fogorvos s koronát, de megint csak azt a választ kaptam: "próbáld ki és megtudod"

Na ekkor lettem ideges, mert elment a tippmixem és hirtelen rávágtam: "próbáljuk meg".

Ezek után pedig elindult a felkészülés az olimpiai triatlonra. 

Laci vállalta, hogy edzői felügyelet mellet elmondanak, megmutatnak mindent nekünk "csak" végig kell csinálni a felkészülést. Kovács Áron kollégámmal szenvedtünk végig az edzéseken. Mai napig nem értem ő miért csinálta ezt, hisz ő alanyi jogon is Áron-man:) na ezt hagyjuk.

Kezdődött az úszással. Melyre én azt gondoltam nem lehet panasz, de miután az első edzésen egy magyar vizsla is lehagyott, aggódni kezdtem. Aztán átvettük az úszásnemeket. Én mindig kérdeztem az edzőt. úszás? Nem? De az edző ellenkezett igen! Nem tudtam mit tenni úsztam, mint devizahiteles a boldogságban, mikor megtudta kifizetik a tartozását, de örömöm nem tartott sokáig, mert kiderült nem tudok egy úszásnemben sem igazán jól úszni. Ennek ellenére sikerült valamilyen szintre felhozni, amit ezúton köszönök Bíró Zolinak, aki mikor meglátta a hamis pillangómat a sport uszodában, elfordult és japánul rendelt egy pizzát! A kezdeti nehézségek és küzdelmes edzések ellenére, melyek fejben sok lemondást követeltek, összeszorított fogakkal, de megcsináltuk az úszás, bicikli és futás felkészítő részeit.  2015 augusztusában, amikor már nem volt olyan meleg, mint 1 évvel azelőtt, megpróbáltam életem első triatlon versenyét teljesíteni. Jelzem 3'26"19 -es idővel sikerült. Óriási élmény amikor a cél felé veszed az irányt az utolsó lépések , cudar fájdalmak és minden más szörnyűség megjelenik, de olyankor már semmi sem érdekel, csak az hogy beérj.  Nekem sikerült, köszönöm a Triacto csapatának, Bíró Zolinak, Nagy Gerinek és Nyári Lacinak és büszke vagyok rá, hogy nem adtam fel! Legyen ez példa mindenkinek, hogy ha nekem sikerült, akkor bárkinek sikerülhet!

v74.jpg

Ennyi! Vége !“

Az évzáró vetítésünkből megosztunk veletek néhány képet itt a blogon is.

Nézzétek meg őket :)

Triacto - Három Lépés csapata

A bejegyzés trackback címe:

http://triacto.blog.hu/api/trackback/id/tr1008133688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.